Megjelent a Felvidéki Kastélylexikon

A történeti Szepes vármegye kastélyainak és kúriáinak átfogó feldolgozása!

Megjelent a Felvidéki Kastélylexikon – A történeti Szepes vármegye kastélyai és kúriái című kötet, amely a nagy sikerű Magyar Kastélylexikon sorozat koncepcióját immár a történeti Ma­gyar­or­szág területére kiterjesztve mutatja be az egykori Szepes vármegye kastélyait és kúriáit történeti, építészettörténeti, művészettörténeti és családtörténeti szempontból. A sorozat 12., Zala vármegyét feldolgozó kötete jelenleg kiadás alatt áll, miközben ez az új munka a határokon átívelő örökséget tárja fel az érdeklődők számára.

A gazdagon illusztrált könyv 446 oldalon a történeti Szepes vármegye teljes kastély- és kúriaállományát feldolgozza: összesen 121 egykori nemesi rezidenciát, köztük 41 kastélyt és 80 kúriát mutat be. Ezek közül 93 épület ma is áll, míg 28 az idők során – főként a II. világháborút követően – elpusztult vagy lebontásra került.

A Szepesség – amely ma döntően Szlovákia, kisebb részben Len­gyel­or­szág területén található – a történeti Magyarország egyik leggazdagabb kulturális örökséggel rendelkező régiója volt. A változatos táj és a sajátos történelmi fejlődés kedvezett a nemesi rezidenciák kialakulásának: a térségben nemcsak a közismert várak – mint a szepesi, késmárki vagy ólublói vár – emelkednek ki, hanem olyan kastélyok és kúriák is, mint a betlenfalvai, márkusfalvai, nagyőri vagy toporci rezidenciák. A főképp a Hernád-medencében koncentrálódó épületek létrejöttében meghatározó szerepet játszottak a jelentős nemesi családok, köztük a Csáky, Máriássy és Görgey családok, valamint számos további, nagynevű történelmi famíliák.

A kötet tudományos igényességgel, levéltári források, korabeli összeírások, térképek, műemléki dokumentációk és helyszíni kutatások alapján készült. Az egyes szócikkek egységes felépítésben ismertetik az adott épület történetét: bemutatják az építtető család hátterét, az épület létrejöttének és átépítéseinek történetét, a tulajdonosok sorát, az építészeti és művészettörténeti jellemzőket, valamint a kastély vagy kúria 1945 utáni sorsát és jelenlegi használatát.

A lexikonban kiemelkedően gazdag képanyag: 317 színes fotó, 268 archív felvétel, 24 tervrajz és 29 térkép segíti az olvasót az épületek múltjának és jelenének megismerésében. Az archív képek jelentős része a kötetben először látható az olvasók számára.

A kötet nemcsak a műemléki védelem alatt álló épületekre koncentrál, hanem a kevésbé ismert, sokszor átépített vagy rejtve maradt kúriákat is feltárja. A könyvet részletes tudományos apparátus, végjegyzetek, térképek, névmutató, valamint az egykori tulajdonos családok szerinti áttekintés és válogatott szakirodalom teszi teljessé.

A bemutatott kastélyok és kúriák túlmutatnak az építészeti értékeken: egykori birtokközpontokként a térség társadalmi és gazdasági fejlődésének lenyomatai, családtörténetek hordozói. A Szepesség kulturális öröksége továbbá szorosan összefonódik a régió kiemelkedő természeti értékeivel – a Magas-Tátra, a Szlovák Paradicsom és a Pieninek vidéke egyaránt hozzájárulnak e sokszínű történeti táj karakteréhez.

A Felvidéki Kastélylexikon egy gazdag és sokszor rejtett örökséget tár az olvasó elé, nemcsak a kutatók és örökségvédelmi szakemberek számára nyújt fontos forrásanyagot, hanem mindazok számára is izgalmas, felfedezésre hívó olvasmány, akik szeretnék jobban megismerni a Felvidék történeti tájait és a szepesi nemesség sokszínű örökségét.